SZELEK SZÁRNYÁN AZ ADRIÁN - 9.

A szép kis városka mellett döntöttünk és így a primosteni városi kikötőt vettük célba. Jó fél széllel haladunk, a tenger felöl Primosten gyönyörű, a szép kis városka egy kúp alakú hegyre kúszik fel, a hegytetőn messziről látható templommal. A kikötőbe fordulva látunk még pár hajóhelyet, de kikötői ember, aki a muringot feladná, az nincs. Egy magyar hajó mellé álltunk, aki a kötelet feladta és áramhiányról tett említést, ami végül is nem volt igaz, vagy az áram közben jött meg.

Az áram nagyon fontos volt éjszakára, mert a hűtő már elfáradt kissé a sörök hűtésében. Kicsit veszített a hűvösségéből a sör és nem is éreztük így elég keserűnek és olyan lett, hogy az embernek a cukorbeteg lóra kellett gondolni . A kikötést rendben befejeztük, és áramra kapcsolódtunk .Az új magyar ismerős a hajón feleségével és 3,5 éves kislányával utazott. Úgy határoztunk, hogy maradunk, mert már 18,00 óra körül járt az idő és nem volt érdemes kikötőhelyet változtatni, bár ragadtunk a napolajtól és jól esett volna egy fürdés. Azt az egy szem fürdőt felkerestük, bár foglalt volt, de hamar végzett a bent lévő és így gyorsan le tudtunk tusolni páran. A kikötőparton is találtunk édes vizű, de hideg vizű tusolót és csapót, ahol a hajót fel lehetett tölteni vízzel. A strand közvetlenül a móló hullámtörő fala mellett helyezkedett el, ahol úsztunk egy jót és Monit megtanítottuk a búvárszemüveg használatára, hamar belejött és igen élvezi a víz alatti világot. Az úszást és a búvárkodást befejeztük, mert a hentes 18,00 órakor kinyitott és azt terveztük, hogy scsevabcsicsát vásárolunk. Sikerült a hentessel megbeszélni a vásárlást, de egy csomag (amelybe 18 db volt) az nem lett volna számunkra elég, kettő viszont kicsit sok lett volna, de nem osztotta meg és így 2,20 dkg scsevabcsicsát vásároltunk, 120 Kunáért. Zsolti még otthon vett 2 darab instant grillt (Ára: 800 Ft), amit eddig nem ismertünk, de a végén fantasztikusan bevált. Kibontva és a lábait szétterpesztve, mintegy 15 cm magas grillt kaptunk, amelynek a tetején egy papírlapot kellett meggyújtani és 20 perc alatt a faszén beizzott és már lehetett is sütni. A lecsöpögött zsír nem gyullad meg, csak elfüstölög.

A strandolás után, a parti tussal jól lezuhanyoztunk és kimenősre átöltözve bejártuk a városka meredek utcáit. Görögös típusú a település. A tetején a templom, amelyet jöttünkben messziről már láttunk, körülötte temető volt, a templomot nyitva találtuk és bementünk, mely belülről kicsit balkáni kevert stílust mutatott. Kellemesen hűvös volt a templomban és rajtunk kívül csak egy hosszú hajú szép fiatal lány imádkozott és láthatóan valami gondot hordott magában, amelyre a hitétől árt talán megoldást. Ezt látva el lehetett gondolkozni, hogy a templom a fiatal lányban hitet, a feleségekben hűséget és reményt a vénkisasszonyokban, pedig keresztényi szeretetet ébreszt. Elmentében az egyik szent szobornak megcsókolta a lábujját. A templomban a karzaton halk motozást hallottunk, hamarosan az egyházi dalárda gyakorolt orgonakísérettel és így olyan érzésünk volt, mintha egy rögtönzött koncerten lennénk. Nem láttuk őket, de ez az egyházi dalárda kis létszámú lehetett. Az orgona társaságában és kellemes könnyed hangulatban, két-három szólamban összeszokottan énekeltek. Az igaz, hogy a hangzás nem volt merész kromatikus kísérletek hordozója, de hallgatni nagyon jó volt a szomszédos régi olaszos zenei behatás e késői megnyilvánulását itt ebben a különösen kellemes dalmát miliőben. A templom környéki temető síremlékei vadonatújra vannak felújítva, olyan érzésünk van, mintha a halottakat új ruhába öltöztették volna, akik így fogadják a látogatókat. Ezután lefelé haladva, lejtős, kacskaringós úton indultunk vissza a hajó felé, az egyik kertből kinyúló nagy rozmaring bokorról letörtem egy ágat a grill fűszerezésére. Egy szép étterem mellett haladtunk el, amelynek ajánlatai közül magyar étlapot is találtunk, ami arra utal, hogy hazánk fiai erre felé többször előfordultak és üzleti tényezők is vagyunk. Ezt jó látni! Sok a bár és a kis kocsma, a főtér felé haladva minden kis sikátorba benézünk és így kicsit lassabban haladva, de mégis a főtérre érkeztünk, ahol Zsolti fagyival vendégelt meg bennünket. Moni lába jól bírja a strapát, még több sikátort szívesen megnézne ebből a déli romantikából.

A hajónkhoz 20,35 órakor érkeztünk meg és előkészítettük a vacsorát. Tehát az előzőekben leírt grillezés, vegyes görögös salátával és egy kis vörösborral beindult. A két darab grillre kb. 1,5 kg scsevabcsicsa fért el és így még gurigázva fordítani is lehetett. Elég nagy és jó illatú füstje volt, kissé cigányos illatunk lett, de a kolbászkák finomak és ropogósak lettek, amire a saláta is elkészült. A sütés végén a letört rozmaringot apróra vágva és a grillre szánva kitűnő ízeket nyertünk. Fejedelmi vacsora volt a fedélzeten! Kimenőre készült az ifjúság . A fiuk megborotválkoztak a lányságnál smink és egyéb, mely után olyan szépek lettek mintha frissen tatarozták volna Őket. Kiöltöztek, szép ruhájuk olyan volt, mint egy jól sikerült pohárköszöntő. Elég hosszú arra, hogy mindent kimutasson és elég rövid arra való tekintettel, hogy fenntartsa az érdeklődést a kísérő legénységben. A csapat elment esti városnézésre én, pedig vigyáztam a hajóra, mert nem akartuk lezárni. Kellemes volt egy kicsit egyedül elmélkedni az utunkról. Nagyon kellemes az út és szép ajándék a 65. születésnapomra, köszönettel gondolok a feleségemre, aki vállalta az egyedüli otthonlétet és a fiamat is köszönet illeti, hogy gondolt rám! Visszakerül lassan a csapat és már 23,00 óra körül van, amikor lefekszünk, mindenki jól alszik és zavartalanul.

06.19. Szerda

Az ébredés 6,00 óra körül. Elmegyek fürödni. Szerencsére még senki, de az iroda még most is teljesen üres, papírok, üzenetek, fax, telefon minden szabadon. Egy lélek nem jár, még ilyen korán. Mire megfürödtem, Zsolti már ott ült és várt, tehát mindketten tökéletesen elkészültünk.

A vitorlásra visszatérve körülötte halakat láttunk és előkészítettem a horgászbotot a bevetésre. Megnyitottam egy konzerv kukoricát és az lett a csali. Mivel kis horgom nem volt, egy háromágú két horgát letörtem és ezzel a csalival megtört a haltalanság. Fogtam két halat , az elsőt kukoricával és azt használtam fel csalinak, egy másik csíkos halat, pedig a haldarabokkal. Nem voltak nagyok csak akkorára nőttek mintha maradékból készítették volna őket. A második hal tehát kannibál volt, így neveztem el, mivel hal még csalinak nem volt. A HB ezeket nyersen megeheti, ugyanis a pecabot az övé és mivel én nem horgásztam nem volt sok bizalma a sikerhez. A horgászatban Mayer Rudi is segített, mit segédasszisztens. Szórta a kenyérdarabokat, míg én a kenyérdarabokkal bíbelődtem.

A reggeli közben elkészült és nagyon fejedelmi volt. Kakaó, sajt, finom kenyér, méz, kolbász, szalámi, tej, vaj, scsevabcsicsa maradék, stb..

Az indulás 10,00 órakor motorral megyünk végül egyelőre. A skipper jelöltek, párosával kormányoztak és navigáltak. A térképen mérnek és kézi tájolóval nevezetes pontokat, mérnek be és egy tengerészeti térképen, jelölik az irányt és a GDP-s műholdas ellenőrzővel, vizsgálják, hogy jól navigáltak –e. Két ember jó összhangja pontos iránytartást jelent.

12,43 motor alapjáraton. Vitorlázni akarunk, talán összejön, ez jobb, mint motorozni. Eddig a Zenajan sziget maradt el mögöttünk jobbról, majd egy kis sziget Baljenac maradt el ugyancsak jobbról. Zsolt a kormányos. Balra egy nagyobb sziget marad el, Caprije a neve, amely északi részén veszünk új irányt és észak észak-nyugatnak haladunk. Vitorlák fent és 6,6 mérfölddel siklunk. Az a terv, hogy a Murter sziget nyugati oldalán haladjunk, mert majd a Murter ACI kikötőbe fogunk tartani, 50-60 m vízmélységet jelöl a térképünk.